A lápvidék gyermekei

1921-et írunk, május van, az emberek énekelnek, Marais vidéke a tavasz szépségeiben pompázik. Itt él Riton és Garris, a két jóbarát is. Ritont valamikor elhagyta szerelme, Pamella, és efölötti bánatát sem az idő, sem a felesége, sőt, gyermekei sem enyhítik. Garris a háborúból vetődött ide, két-három napra tervezte maradását, 12 év lett belőle. Zöldbéka-papa, vagyis Pépé, a gazdag gyáros úrhatnám családjában magányosnak érezve magát, gyakran látogat ki a lápvidékre. Ismerősök, barátok összejárnak, kirándulnak, békát fognak, ha éppen nem a szerelmükkel andalognak… Marais varázsos hangulatáról, lakóinak mindennapi életéről Riton lánya mesél, aki ma boldog nagymama és feleség, s aki tudja, milyen szépek voltak azok az évek, amikor még megvolt a szeretett lápvidék…